Ismer sarlósfecske-, gyurgyalag- vagy fecske-fészkelőhelyeket? Megfigyeli a fészkek lakóinak életét?

Megszámolná a környezetében található fészkeket? Akkor kattintson a "Fészkelőhelyek" menüpontra >>

 

Ha nem csak fészkeknél figyeli a sarlósfecskéket, gyurgyalagokat és fecskéket, s érdekes megfigyelési adatai vannak (tavaszi megérkezők, nyári gyülekezők, őszi vonuló csapatok stb.), akkor az "Érdekes megfigyelések" menüpontot ajánljuk!

 

Érdemes végignézni a lenti videót is, ha az adatbázis működéséről és a feltölthető adatokról szeretne többet megtudni!


 

Mivel 2010 a fecskék védelmének éve volt, így ennek apropóján egy olyan adatbázist fejlesztettünk és indítottunk útjára, melybe mindenki tölthet fel adatokat, aki figyelemmel kíséri a fecskék életét az érkezéstől a távozásukig. Természetesen a Fecskefigyelő adatbázist hosszú távon szeretnénk működtetni, hogy a jövőben folyamatosan rendelkezzünk adatokkal állományaik aktuális helyzetéről. Mivel 2013-ban a gyurgyalag lett az év madara, ezért ettől az évtől ebben az adatbázisban a gyurgyalag fészkelőhelyek és megfigyelések adatait is gyűjtjük, s az adatbázist is átkereszteltük Fecske- és gyurgyalagfigyelő adatbázisra.


A hatékony védelemhez elengedhetetlen a költőállományok helyzetének minél pontosabb ismerete. A gyurgyalagok és fecskék esetében az adatgyűjtés akkor igazán hatékony, ha ebbe az ország egész területéről minél többen kapcsolódnak be. Az MME internetes fehér gólya online adatbázisa az elmúlt években bebizonyította, hogy a lakosság hatékonyan tud részt venni a megfelelően előkészített felmérésekbe (mintegy 100.000 feltöltött adat és fotó, több száz adatközlő). Ezért a gólya adatbázis mintájára 2010 tavaszán elindítottuk a Fecskefigyelő adatbázist, ahova bárki feltöltheti megfigyelési adatait (tavaszi érkezések, fecskefészek számlálások, költési siker (fiókaszám), költésszám, nyár végi gyülekezés, őszi elvonulás stb.).


Kérjük, hogy a használat előtt tanulmányozzák a további menüpontokat és az adatbázis használatával kapcsolatos útmutatókat!


Az adatbázis fejlesztését és működtetését az MME Monitoring Központjának munkatársai végzik.

 

A 2013. évi fejlesztések a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében valósultak meg.


Kérjük, hogy a felmerülő problémákkal és kérdésekkel forduljanak munkatársainkhoz, a fecskefigyelo@mme.hu e-mail címen!

 


 Az adatbázis használata

 

Az adatbázis használata nem okozhat gondot azoknak, akik az interneten töltöttek már ki űrlapokat vagy a Google térképén saját rétegeket hoztak létre gmail felhasználói oldalukon. De aki még nem foglalkozott korábban hasonló dolgokkal, azoknak sem lesz bonyolult.

 

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az adatbázis használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

 

Regisztráció és belépés

A fecskefigyelő rendszerbe minden olyan személy tölthet fel adatokat, aki regisztrálta magát az MME Monitoring Központjának valamelyik honlapján.

Ha korábban már más honlapjainkon regisztrált, akkor nincs más teendője, mint megadni a Felhasználói nevét és jelszavát, az adatbázis Belépés oldalán.

Ha fel szeretné tölteni megfigyeléseit az adatbázisba, akkor előtte szükséges lesz regisztrálnia magát, amit a következő linkre kattintva is megtehet: Regisztráció >>

Regisztrált felhasználóink az MME Monitoring Központ által működtetett weboldalak többségén ugyanazzal a felhasználói névvel és jelszóval tudnak belépni, és ott adatokat feltölteni vagy elérni olyan tartalmakat, amelyek csak a regisztrált felhasználók számára elérhetőek.

Jelenleg az alábbi honlapokon használhatják regisztrációs adataikat:

 

Általános szabályok

  • Kérjük, hogy a regisztráció során valós adatokat adjon meg!
  • Ha nem saját megfigyelési adatait tölti fel adatbázisunkba, akkor előtte egyeztessen a megfigyelővel, hogy hozzájárul-e ehhez!
  • Az adatbázis működtetői fenntartják a jogot, hogy a felhasználók adatait töröljék, ha azt indokoltnak látják.

 

Praktikus tudnivalók

Számos olyan dologgal találkozhat az adatbázis használata során, melyek ismerete praktikus lehet, s megkönnyítheti az Ön munkáját.

  • Az adatbázisban a felső részben található Menü és annak almenü pontjain keresztül egyszerűen és értelemszerűen elérhetőek az egyes funkciók. Belépés után olyan funkciók is elérhetőek, melyek egyébként nem (új adat feltöltése, saját adataim).
  • Ajánlott elolvasni az útmutatókat és praktikus tanácsokat, melyek általában minden táblázat, űrlap és térkép alatt megtalálhatóak. Ezek a legtöbb esetben megadják a választ a felmerülő kérdésekre és problémákra.
  • Minden űrlap kitöltésekor a Megfigyelő neve mezőben automatikusan a legutóbbi űrlap kitöltésekor megadott nevet tartalmazza. Ez praktikus megoldás, de természetesen átírható, ha az adott megfigyelést másik személy végezte.
  • A táblázatokban az egyes mezők nevére kattintva sorba lehet rendezni az adatokat, s az alatta lévő kereső mezőkbe írt értékek vagy szövegek alapján szűréseket is végezhet.
  • A táblázat alatti mezőbe írt számmal tudja beállítani, hogy hány sort szeretne látni egy oldalon. A szám beírása után az (=) jelre kell kattintani.
  • Az oldalak között lapozni a megfelelő jelekkel (Következő egy oldallal előre, Előző vissza, Utolsó a legvégére vagy Első az elejére ugrik) vagy az oldalszám linkekre kattintva lehet.
  • Adatokat csak belépés után tud feltölteni!
  • Ha saját feltöltött adatát szeretné kiegészíteni vagy módosítani, akkor a jobb oldalon látható  kell kattintania.
  • Ha saját feltöltött adatát törölni szeretné, akkor a jobb oldalon látható delete kell kattintania.

 


 

A hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak. Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívjuk a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként 2010-ben a fecskéket, 2013-ban a gyurgyalagot választotta az év madarainak.

 

Klíma- és élőhelyváltozási problémák

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése. A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

 


Jelen oldal tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.